Beers & Books

Van benne spiritusz

2018. február 04. - Dr. Mabuse

healing.png

A Spirit jó név egy sörfőzdének. Talányos. Az alkoholtól kezdve a bátorságon át a kísérletig sok mindent jelent. De ide tartozik a lelkierő, szellem és a tündér is, na, meg a spiritusz, amiről magyar embernek (gyűröttebb fejűeknek legalábbis) a denaturált szesz juthat az eszébe. A detu szesz, amit a felszabadító Vörös Hadsereg oly vidáman és magától értetődően döntött magába, mintha csak nekik lett volna kitalálva. Jó, hát mit tehettek volna szegények? Szakmányba' begyűjtötték az összes karórát, megdöngették a lakosság dekoratívabb női szakaszát, seggbe lövöldözték a menekülő nácikat, érthetően nagy volt rajtuk a nyomás. Ők is csak emberből voltak, kellett a lazítás, mini bárok meg még mutatóban sem lézengtek akkoriban. De, mivel nem ez a wellness életmód bearanyozott kapuja, mesterségesen büdösítik azóta is, nehogy földi halandó a szájához emelje. Van rá esély, hogy visszajönnek - ha nem is laza 40 évre - legalább lesz mihez igazodniuk.

Visszatérve a jelentésre, a dekoratív, figyelemfelkeltő címke dizájnt elnézve, a nevekkel társítva nagy valószínűséggel spirituális vonalon kell gondolkoznunk. A zöld nyugtató szín, a Healing Totem címkéje pedig harmonikusan alkalmazza a szín kifinomult árnyalatait. Elsőre azt gondoltam, hogy jaj, már megint egy búza, ráadásul belga vonal, aztán revidiáltam a kérdést. Mégsem egy IPA, amivel már tele a padlás. Nincs még olyan borzasztó sok búza sörünk, hogy ne férne el még egy. Megmondom őszintén nem vártam tőle túl sokat, annál is inkább ért a kellemes meglepetés. A habzása remek, marad egy masszív tömör hab. Már ránézni is jó. Opálos szalmasárga szín, jellegzetes búza/élesztő illattal. Szépen jön a friss búza íz, némi kellemes fanyarsággal, amit letakar a maláta édessége, nagyon kulturáltan. Meggyőzött, ez rendben van.

Szeretem, mikor kitalálják a gondolataim. Pont a múltkor írtam, hogy mennyire el tudnék képzelni egy IPA-hoz némi földes ízt, erre itt van az Apache Warrior APA, ami mintha csak az én kényeztetésemre született volna meg. A megfejtés természetesen a sörhöz adott ginzengben van. Nekem nagyon bejön, állati izgalmasnak tartom, bár szerintem ez egy tipikus megosztó sör lesz. Még ha ízlik is, nem az a fajta, amiből lenyomsz öt korsóval, komenzi hirtelen. Van egy nagy "hátránya": a legdurvább IBU-s IPA-kat is maga mögé utasítja, kellő idővel lehet utána csak mást fogyasztani. A habzásról ugyanaz elmondható, mint a Healing Totemnél. Opálos borostyán szín, mindent elnyomó földes, ginzeng illat jellemzi. Kortynál még pont érezhető a komló, mielőtt eluralná a terepet a ginzeng földes keserű íze, némi gyógynövényes felhanggal. Van egy fanyar utóíze, ami külön izgalmassá teszi. A földes keserű íz sokáig megmarad, ezért nehéz ezután mást inni.

A Spirit nagyon jó ritmusban, izgalmas sörökkel nyitott rá a magyar piacra, reméljük, még sokáig nem veszítenek fiatalos energiájukból (hisz a szó angol jelentésében ez utóbbi is benne van).

img_4054.JPG

A bejegyzés trackback címe:

https://beersandbookskft.blog.hu/api/trackback/id/tr8713633878

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Árpa Jankó · http://serteperte.blog.hu 2018.02.05. 09:26:39

Nem kötekednék, meg most már késő, de ha ez egy magyar sörfőzde, miért nem spiritusz? Exportra dolgoznak, hogy Apache Warrior-nak, Healing Totem-nek nevezik a söreiket. Ja persze, a hazai kézműves sörfogyasztó már nem oroszul tanult, még csak nem is németül.
Értem én,hogy ez egy tendencia – First, Hop Top, Mad Scientist, stb – de például pont a spiritusz esetében elkerülhető lett volna.