Beers & Books

IPA? Pipa

2018. július 24. - Dr. Mabuse

img_4869.JPG

Donald Trump ahelyett, hogy Kínával baszakodna, megnézhetné, hogy mennyi IPA-t főznek a magyarok, s akkor talán elgondolkodna, hogy IPA/négyzetméter arányban ki a nyerő, s elkezdhetne rettegni, hogy lenyomjuk az USA-t. Történelmünkben volt már olyan "meghitt" pillanat, amikor hadat üzentünk az Államoknak, de az valahogy érdeklődés hiányában elsikkadt. Reczer Gábor, aki eddig szemmel láthatólag kerülte a pale ale – APA – IPA Bermuda háromszöget, most fél kézzel letolta nekünk a tutit IPA vonalon. Jó is ez, csak valahogy a megjelenés is tükrözhetné a minőséget… A Hop Quijote elnevezést értjük, meg úgy-ahogy ötletesnek is tartjuk, ám ezzel a naiv művészetbe oltott fantasy könyv borítókat idéző címkével azt gondolom, ezért járna, mondjuk 3 havi közmunka.

A címkén a regény legelhíresültebb (ezáltal legközhelyesebb) jelenete szerepel, miszerint Don Quijote egy szélmalmot készül megrohamozni. A pikareszk regény, mint műfaj, akárcsak Miguel de Cervantes Saavedra közel áll Reczer Gáborhoz, ezt nagyon jól érzi. Don Quijote hibbant, betegesen megszállott alakjával azonban maximum csak kinézetében tudnánk azonosítani. Ogrét Sachoval még ennyiben sem. Arról a kínos "tény"-ről nem is beszélve, hogy a regényben Sacho Don Quijote-t a szélmalom elleni harctól minden erejével próbálja megvédeni (a címke épp az ellenkezőjét tükrözi). Ő az az együgyű pragmatikus "buta paraszt", aki ugyan szervilis módon képes magát alávetni minden kisebb parancsnak, ha azonban ostobaságba ütközik, tanácsaival próbálja urát védeni. Természetesen mindhiába. A szélmalom elleni harc valóban filmszerű, nem véletlen vált szállóigévé, de korántsem a regény legerősebb része, sőt! Aki olvasta, tudja jól, hogy amikor imádott Dulcíneája szénné alázza vagy amikor kis híján halára verik egy fogadóban azok sokkal erősebb történetek. A szélmalom csak felvezeti ezeket a tragikus eseményeket, bár meg kell mondani valóban stílusosan. Talán még maga Cervantes sem gondolta, hogy ez ennyire erős lesz, nagy valószínűséggel a komolyabb megaláztatásokra "hajtott", persze, ezt nem tudhatjuk biztosan. A regény vége ugyan nagyon szomorú, de mégsem tragikus.

Reczer Gábor Ogréval megalkotott egy közel tökéletes IPA-t, aminek a habzása megfelelő, ám hamar összeesik. Opálos világos borostyán szín. Maláta és aroma komló illat. Füves, gyógynövényes, kissé gyantás, citrusos, enyhén banános íz, picike savanykás felhanggal. Közepesen keserű lecsengéssel. Közepesen testes és szénsavas, remek sör.

A bejegyzés trackback címe:

https://beersandbookskft.blog.hu/api/trackback/id/tr714133723

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Árpa Jankó · http://serteperte.blog.hu 2018.07.25. 08:14:49

Nagyszerűen szórakoztam az íráson, de sokat dobott volna az élvezeten, ha az illusztrációban is lenne valami fantázia.