Beers & Books

Kollab írás. Reczer Ser – Beercase: Egyszeregy

2018. szeptember 30. - Dr. Mabuse

kollab_iras_reczer_ser_beercase-_egyszeregy_1.JPG

Elöljáróban annyit, hogy ez a bejegyzés a Serteperte bloggal közösen jelenik meg. A téma közös, megjelenés előtt azonban direkt nem olvastuk el egymás írását. Ha már sört főzni nem tudunk, legalább írjunk egy időben (ha nem is együtt).

Meg kell, hogy mondjam őszintén, a matematika soha nem tartozott a kedvenc tantárgyaim közé. Nem meglepő módon nem is voltam jó belőle, bár általános iskola első két évében nagyon tehetségesnek tartottak. Aztán folyamatosan csak romlottam, ezt a negatív tendenciát pedig egészen addig tudtam fokozni, míg az érettségin, kis híján megbuktam. Helyesebben szerintem meg is buktam (1 pont hiányzott a ketteshez), viszont magyar irodalomból évfolyam első lettem, kiemelt dicsérettel, így "találtak" nekem egy pontot. Nyilván presztízskérdést csináltak belőle. Azt mégsem lehet, hogy kiállítjuk a csávót, mint az iskola egyik büszkeségét, matekból meg meghúzzuk 1 pont miatt. Azt gondolom, nem feltétlenül az értelmi képességemmel volt baj, egyszerűen csak nem voltam eléggé motivált. A szorzótáblát megtanulta mindenki, annak láttam is értelmét, de érdekes módon pont mostanában gondolkoztam el rajta, hogy a számok ugyan kommutatívak, mégsem tudom mindig oda-vissza. Mire gondolok, kérdezhetik, joggal. Ha pl. azt mondom, hogy 8x4, arra rögtön rávágom, 32, de a 4x8-nál már nem jön. Mérsékelten érdekes probléma, annyira, semmi esetre sem köt le, hogy megpróbáljam megfejteni a titkát. Nekem bőven elég, hogy tudom a végeredményt, nem izgat milyen módon érem el. Amúgy a négy alapműveletet sem feltétlenül tudnám már papíron elvégezni. Na, jó, az összeadás meg a kivonás nyilván menne. Fejben viszont egészen jól számolok, nem véletlenül, rengetegszer volt szükségem rá. Ez fontos. Mert ez nálam valahogy így működik. A hatványozásnak, gyökvonásnak még láttam értelmét, de valahol, úgy a szögfüggvények tájékán dobhattam be a törülközőt. A logaritmusnak és társainak már csak messziről integettem, meg sem adva nekik egy közelebbi ismeretség illúzióját. Középiskolában 1 évig tanultunk statisztikát is, ott már viszonyszámok is előkerültek, de ennél többre nem emlékszem, sőt azokról sem tudnék egy tőmondatot se mondani. Sokan gondolhatják úgy, mint én, hogy sok fölösleges marhaságot akartak nekünk megtanítani, erről árulkodnak olyan vicces Facebook bejegyzések is, mint pl. "A ma is eltelt egy olyan nap, amikor nem kellett logaritmust számolnom". A közelmúltig hasonlóan gondolkodtam magam is, azonban egy nemrég hallott rádió interjú kissé árnyalta a képet. Ha jól emlékszem egy színházi munkát végző hölggyel folyt a diskurzus, aki magas szintű matematikát (is) tanult. A kérdező beszélgetőtárs kajánul arra kérdezett rá, hogy mikor használta utoljára ezeket az ismereteit a minden napi életben, mire azt a választ kapta, hogy természetesen nem szokta, de nem ez a lényeg, hanem hogy megtanult egy újfajta gondolkodásmódot, amit igenis szokott alkalmazni és felhozott egy példát. Jó volt ezt hallani, mert így utólag azért már valamelyest összeállt a kép, sőt, talán még a matematika is tudna ezek után érdekelni. Egy baj van csak, hogy ezt annak idején nem mondta el nekünk senki, így mi, akik gyengék voltunk ebből a tantárgyból, lemaradtunk az effajta gondolkodásmódról.

kollab_iras_reczer_ser_beercase-_egyszeregy_2.JPG

Mindezek a Reczer Ser – Beercase legújabb Egyszeregy nevű kollab white IPA-ja kapcsán jutottak eszembe. A bájosan játékos címke egy számtanfüzet emlékét idézi fel, rajta 1 tortával (ami nyilván a Beercase 1 éves szülinapjára utal), 2 citrommal, 3 komlóval és 4 naranccsal. Tőlük balra Reczer tanár úr mutat pálcájával egy táblára, a vignettán pedig a sör neve olvasható. Véleményem szerint ez lett idáig a legjobb címke, amit egy Reczer kollab szériás sör kapott. Egyszerű, vidám és az embert tényleg arra készteti, hogy megkóstolja ezt a majdnem iskola kezdés idejére időzített sört. A névadás egy szofisztikált sörre utal, ami a fogyasztónak közérthető, egyszerűnek tűnő, az elkészítéséhez azonban mégis jobban bele kellett menni a szorzótábla rejtelmeibe, hogy egy ide illő fogalomzavarral éljek. Remek sör született, mondom ezt úgy, hogy nem vagyok a műfaj elkötelezett híve. Kitöltve a habzás megfelelő, hamar összeesik. Aranysárga szín, lehengerlő gyümölcsös, picit mézes aroma komló illatfelhő. Lágy, selymes korty érzet, ami a hozzáadott nagy mennyiségű zabpehelynek köszönhető. Citrus héjas, mangós, trópusi gyümölcsös, füves, enyhén karamelles íz világ, szőlő héjas, közepesen keserű lecsengéssel. Citrusosságát az amerikai komlókon túl a hidegkomlózás során beletett reszelt citrom- és narancshéj adja. Közepesen testes és szénsavas, bármikor jól fogyasztható sör. Különösen ajánlott társaságban, magányosan, szerelmi bánatkor, tévézés közben, csőtöréskor, bankrablás előtt és után (ha sikerült) és közgyűlés, valamint matematikai képletek megoldása helyett. Rendkívül jól csúszik csúszdán és hullámvasúton.
kollab_iras_reczer_ser_beercase-_egyszeregy_3.JPG

A bejegyzés trackback címe:

https://beersandbookskft.blog.hu/api/trackback/id/tr2214272887

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.