Beers & Books

APA kocsit hajt

2019. február 17. - Dr. Mabuse

img_5323.JPG

Nyomás alatt van a nagyüzemi sörgyártás, méghozzá sok lúd disznót győz alapon. Dicséretes törekvés, hogy lépést tartsanak a kisüzemekkel, de az a paradox helyzet alakult, hogy a verseny kioltotta verseny mivoltát és párhuzamos univerzumokban hódolnak a fogyasztók kedveiért. A kisüzemi felső erjesztésű sörök már évek óta alakítják a hazai piacot, de akkor eszmélnek igazán, amikor a nagyüzemek is kezdenek utánuk menni. Rég megtehették volna ezt (a nagyüzemek), de kellett egy kraft ahhoz, hogy végre felébredjenek. Ugyanakkor – annak ellenére, hogy hazánknak nincs számottevő sörös múltja – nyugodtan rámehettek volna a minőségi lager gyártásra, simán meg tudták volna csinálni. Megvolt a szakértelem és a felszerelés is, pontosan tudták, hogy mit állítanak elő, mint ahogy pontosan tudják ma is. Futnak a kraft után, olykor nem is kevés sikerrel, holott helyzeti előnyben vannak. Voltak és lesznek is. Most visszanyal a fagyi és a kígyó önfarkába harap, hisz amit előállítanak az egy 3D-s nyomtatóval megegyező produktum. Nem kellene feltétlen ezt a vonalat követniük, de úgy látszik a magyar nagyüzemek karmája ez. Nem tudni kiket akarnak megcélozni ezekkel a leképezett sörökkel. A sör geekeket biztos nem, az átlagfogyasztó pedig nem valószínű, hogy rá fog szokni ilyesmikre. Egyrészt, mert nem ezeken szocializálódott, másrészt, ha ilyesmit akar inni, azt megveszi/megteszi a megfelelő helyen. Van egy vékony szegmens (talán!), aki azt mondja, hogy ha kerti buli van, akkor mondjuk ne egy Soproni lagert igyuk, hanem az IPA-t, másrészről APA-t és így tovább, de tök mindegy, mint ahogy nekem is az lenne. Vagy sört iszom vagy bulizok. Sikk lehet persze IPA, APA feltárulkozó hűtővel bulit tartani, de a vége mégis csak az, hogy minek. Minden nagyüzemi felső erjesztésű sör csak silány másolata a kisüzemieknek, akkor meg már miért ne innák a hagyományos lagert? A fővárosi fogyasztókat még csak-csak meg lehet fogni ezekkel, de nem kell messzire mennünk Budapesten belül sem, elég egy külvárosi krimót kiszemelni, ahol, ha ilyet akarnánk eladni, a kedves delikvens csak annyit kérdezne, ez meg mi a faszom? Érdekes tehát, de nem rossz kísérlet. A Soproni és a Pécsi Sörgyár is kihozott egy APA-t, hogy haladjon a korral. A Pécsit én csak dobozos verzióban láttam, a Soproni létezik üvegesben is. Ez utóbbi az "Óvatos duhaj" szériában hozta ki ezt a feltűnően kék címkés sört, gondolván, hogy majd beleilleszkedik a sorozatba, de sikerült egy sufni-tuning főzettel kirukkolniuk. Érdekes módon a Pécsi sikerült jobban, ami nagy meglepetés. Kiváló habzás, marad is egy ujjnyi tömör fehér hab. Opálos arany sárga szín. Enyhén élesztős, alig észrevehetően komlós, némi fanyar háttér illattal. Grapefruitosan keserű ízzel indít, majd némi citrusosság bontakozik ki, a Pécsitől már oly ismerős kissé túltolt lisztes élesztős ízzel vállvetve, a háttérben némi fanyarsággal. Lecsengésében ugyanaz a kesernyésség köszön vissza, mint az indító kortynál. A jótól távol áll, de összességében nem olyan rossz.

Soproni: Kiváló habzás, masszív tömör fehér hab. Opálos, ködös borostyán szín. Citrusos aroma komló illat. Hamar lecsengő citrusos, trópusi gyümölcsös, vágott füves íz világ, maláta lecsengéssel, kellemetlen enyhén kesernyés utóízzel. Unfrankó meló.

img_5320.JPG

A bejegyzés trackback címe:

https://beersandbookskft.blog.hu/api/trackback/id/tr1214633198

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.