A magyar sör forradalom eljövetelével hallatlanul izgalmas sörök kezdtek a piacra buggyanni, kezdetben meglehetősen ingadozó minőségben. Egy forradalom mindig újítani akar és – jó esetben – újít is, ami hazánkba elhozta a felső erjesztésű sörök dömpingjét (kisüzemi méretekben, természetesen). Jó volt kóstolni ezeket a söröket és jó inni ma is, nincs ezzel semmi gond, de 0.33 literes üveges kiszerelésükkel, avagy ritkán és viszonylag drágán kapható csapolt mivoltukkal sosem váltak olyan társasági itallá, mint a (leginkább fapados) lagerek évtizedekkel előtte. Abban az volt a "jó", hogy nem kellett kóstolgatni, csak nyelni és közben szidni/dicsérni a rendszert, kinek-kinek vérmérséklete szerint. Ha az álomutazó berongyolt egy kocsmába, elég volt annyit mondania, hogy egy sört kérek, a szótlan csapos rezignáltan töltött is, a köszönés teljes zárójelbe tétele mellett. Előfordult olyan is, aki a lakhelyéhez közeli söntésbe törzsivóként leugrott, majd a pultos kiscsaj meglátva őt, csak annyit kérdezett, hogy sör ke'? Tudott mindenki mindent és senki nem kérdezősködött. Se a víz, se az élesztő, se a komló iránt. Aki sörös volt, az bizony csak sört ivott, néha befigyelt egy-két feles is. A borivókra mindig megértő szeretettel nézett, szánakozva önmagában, hogy hogy' tudnak ilyen pancsot meginni. Minden vendéglő, talponálló, könyöklő és becsületsüllyesztő tartott sört, de az tény, hogy akinek már akkor is volt igénye a jobb minőségre és nem csak szeszként vedelt, az (főleg) külhoni tapasztalatok alapján meg tudott becsülni (és jegyezni) egy magasabb kvalitást, szembe állítva a hazai terméssel. A nagyüzemi sör választék, jelentős mértékben, azóta sem változott. Némileg színesebb és egy-két fokkal változatosabb is lett, de nem lett klasszisokkal jobb. A nagyüzemek érzik a kisüzemek farba rúgásait, de ahhoz túl tohonyák és gyávák, hogy valódi innovációt vigyenek a sörgyártásba. Tény, hogy a magyar ár érzékeny, de nem kéne rákényszeríteni senkire semmit, elég volna, ha lenne alternatíva. Csak egy elérhető árú, jó minőségű lager és pils kellene, amit szinte bárhol meg lehet kapni és máris szebb arcát mutatná a világ. Egy lageren nevelkedett nemzedék újra és újra visszatér az alapokhoz és szeretne jó sört inni elérhető áron. Nem olyan elérhetetlen vágy ez.