A címről csak annyit, hogy 1985-ben volt Pakson egy punk fesztivál, ahol fegyveres karhatalmisták igyekeztek beleolvadni a cseppet sem impresszionista környezetbe. Ott született meg ez a mára (szűk körben) legendássá vált mondat. Ma megint aktuális, hogy stílszerű legyek, berobbant a közéletbe, igaz, elég drágán.
Jártam Szlovéniában (szerencsére), zenéltem is ott https://www.youtube.com/watch?v=5TmO6G6G2Qk és ittam Laško sört is. Jó volt. Semmi különös, de az nagyon tetszett, hogy a nagy nyári melegben még a korsót is hűtőből vette elő a csapos. Akkor ez túlzásnak tűnt, de 10 perc után, a nagy rohadásban is még viszonylag hideg maradt a söröm és ez jó volt. A cég premium termékeivel már csak itthon találkoztam, ami felkeltette az érdeklődésemet, de azért nem vártam tőlük túl sokat. Ez be is jött.
A Special Golding egy kifejezetten snassz sör. Mindent tud, amit egy átlag lager, de arra nem jöttem rá, hogy ez mitől premium kategória. A habzása megfelelő, aranysárga színnel, az illata pedig tipikus malátás lager illat. Annyira szimpla, mint a nagyi zöld otthonkája kiteregetve a kertben. Ott van, beleolvad a környezetbe és senki sem veszi észre. Ha meg igen, mindenki csak néz, hogy mi ez. A Citra No. 1 lager viszont már egy másik ügy (lenne, a neve alapján). Annyiban tér csak el, a fent említett sörtől, hogy van benne egy kis citrus aroma. Minden másban megegyezik a Special Goldinggal. Az íze lagerebb a lagernél, akármit jelentsen is ez. Szóval, szar, na. A Special Striptis-nek legalább az alkoholtartalma magas (8.3%) és szép borostyán színe van. Nem árt gyönyörködnünk itt egy picit, mert sokkal több élvezetet nem találunk benne. Nagyon halvány malátás illat, keserédes íz világ, kissé kávémalátás utóíz. Ha az első két sör Derrick felügyelő lenne, akkor ez Harry, aki megpróbál éltet vinni a sorozatba, de annyira szimpla, miszerint az unalmas főhősbe észrevétlenül is beleolvad, hogy aztán mindannyian elhalványuljanak szép lassan a feledés univerzumában. És ez így van jól. Az üvegek alakja és a dizájn utal ugyan az úgynevezett magasabb minőségre, de ez olyan erőtlen próbálkozás, mint mikor pszichopata öntelt kalandorokat választanak meg egy ország vezetőjének.
Annyit még, hogy 24 éves koromban jártam Horvátországban, ott főként Uniont ittam, ami, mint utólag számomra kiderült, szintén egy Laško termék. Nem is volt rossz, persze jó sem, egy viszont biztosan elmondható róla, nem akart a premium kategóriában tetszelegni.