Kiskereskedőként hivatalból utálnom kéne a plázákat, ez nálam még sincs így. Nem mondom, hogy rajongok értük, de semmi bajom nincs velük, sőt olykor nagyon jó szolgálatot tesznek, hisz alapból utálok vásárolni és célirányosan jó pár dolgot le lehet rendezni, viszonylag hamar. Különben is, van mozi, fagyi (télen is), művirág, meg rongyos kifli. Kell ennél több? Ma semmi dolgom nem volt arra, csak azért rongyoltam végig a West End legalsó szintjén, hogy a Nyugati aluljárójában kössek ki. Nem szokásom kirakatokat nézegetni, de most egy Norbi update üzlet előtt elhaladva megütötte a szemem egy sör, aminek a címkéjére ráadásul az volt írva, hogy cseh. "OK, Májkül", gondoltam, biztos csak elírás, azt akarták írni a nyomorultak, hogy cseh típusú, de nem. Ez egy valódi Primátor termék. Így is, úgyis megvettem volna. Ha nem cseh azért, ha meg az, akkor azért, a kör bezárult.

Ügyes ez a Norbi fiú és ezt most kereskedőként, az elismerés hangján mondom. Nem tudom mennyire új a termék (gyanítom, hogy az), azt se, hogy bejön-e neki (gyanítom, hogy igen), de az tény, hogy halad a korral. Feltehetőleg egy profi team áll mögötte, amely megállapította, hogy sörforradalom van vagy miafasz, már a nagyok is beleálltak, úgyhogy ők se maradnának le, ha nem muszáj. Arról nem is beszélve, hogy szegény (egész életükre) diétára ítéltek is szeretnének meginni olykor egy-egy jó sört, hát csináljunk nekik! Összeül az agytröszt és arra az elhatározásra jutnak, hogy legyen nagyüzemi (elérhető árú), de azért mégis új hullámosnak tűnő és valódi cseh prodoktum. Mert a cseh az jó, hívószónak első osztályú. Az, úgy, hát nem is tudom elvtikéim, de valahogy mindig beválik. A 0.33-as palack meg úgy adja magát, hisz nem csak sikkes, trendi, de megnyugtató érzést is ad, miszerint mégsem fél liter, nem is olyan sok az. Ennyi belefér. Na, igen, de van egy rossz vagy jó hírem, ezt mindenki döntse el maga. Sajnos nincs egy született atléta alkatom, a fél életemet átfogyókúráztam már, rutinos csóka vagyok, egy valamit azonban leszögezhetek: napi egy sör, még ha az a legtestesebb imperial stout is, belefér. Csak, hát ugye az van, hogy a sör "tiltott gyümölcs", mert hizlal. Valójában minden élelmiszer, bevitt tápanyag ezt teszi, de hát, édes Istenem, ez a dolguk. A megfejtés az önuralomban leledzik. Attól, hogy valaki diétázik, nem kell feladnia a jó sörök fogyasztását. Ha eddig még nem volt az, decens ivóvá kell válnia. Ha ez nem sikerül, tök mindegy mit iszik, hisz onnantól kezdve, hogy megérzi az alkohol hatását, pont leszarja, hogy update sört ivott vagy mást, hisz a hatás után szalad. Innentől kezdve kijelenthetjük (sőt, ki is jelentjük), hogy a Primátor update söre a sörgyártás állatorvosi lova. Észérvekre hagyatkozva már a puszta léte is teljesen értelmetlennek tűnik, akkor vajon mi bizonyítja a létjogosultságát? A választ nyilván mindenki tudja: az illúzió. És, amikor azt írom, hogy ügyes üzleti fogás volt kihozni ezt a terméket, akkor pont erre gondolok. A magam részéről soha a büdös életben nem jártam még ilyen boltban, nem fundamentalista okokból, egész egyszerűen csak azért, mert obligon kívül esik. Volt szerencsém kb. másfél percet sorban állni és picit körbe nézve az a döbbenetes látvány fogadott, hogy szinte csak olyan élelmiszereket láttam magam körül, amit diétázók elvileg nem fogyaszthatnak. Csupa (csökkentett) szénhidrát alapú termék figyelt a polcokról, sok kívánatosnak kinéző pékáruval, amik amúgy biztos finomak is, de ez valahogy mégis csak egy nietzschei gondolatot juttat eszembe, miszerint az emberek amennyit egymásnak hazudnak elenyésző ahhoz képest, mint amennyit önmaguknak. Itt, ezen a ponton, azt gondolom, helyben is vagyunk. Minden kiadott cél eléréséhez egy jó stratégia szükségeltetik, a megvalósításhoz pedig a – mondhatni – katonás fegyelem. Az összes ilyen iparág ezt a terhet veszi le látszólag a fogyasztóról. Félreértés ne essék, senkit nem akarok lebeszélni, hogy efféle boltokba járjon, én is vettem már szénhidrát csökkentett terméket párszor életemben (ha nem is ilyen boltban). Erről ennyit, essék pár mondat magáról a sörről is most már.

Az a helyzet, hogy egyfajta prekoncepció alapján egy fokkal rosszabbra számítottam, mint amit kaptam. Hangsúlyozom, csak az olyan kalandférgek próbálkozzanak vele, mint amilyen én vagyok illetve mindenki, aki megkóstolja, adja fel a "sört iszom" élményt. A habzás remek, tart is végig egy habtakarót. Tükrös aranysárga szín. Elsőre egy bántóan erős fémszag jön, ami kb. fél perc elteltével letisztul egy tipkus lageres malátás illatra. Erőteljes gabonás, napraforgó magos, enyhén füves íz világ, határozott, de nem tolakodó keserű lecsengéssel. Közepesen testes és szénsavas, laza, 4%-os alkoholtartalommal. Iható, összességében, de még egyet nem kérek belőle, köszönöm.