Ritka, hogy az ember felfigyeljen egy kereskedelmi forgalomba nem kerülő tenyérnyi nagyságú könyvecskére, hát, még, hogy méltassa is azt. Ám, ami kicsi, nem biztos, hogy lekicsinylendő. A Sör Aranykönyv (sic!), már első ránézésre sem törekszik teljességre, az ereje nem is ebben rejlik. Épp ellenkezőleg. Közép mezőnyben színvonalasat alkotni éppoly nehéz, minimalista módon, sőt ez utóbbi talán nehezebb. (Ha máshonnan közelítjük meg, gondoljunk a Kraftwerk, a D. A. F. vagy a Discharge zenéjére). A könyvet minden bizonnyal a Pilsner Urquell finanszírozta/támogatta, hisz a kötéstábla az ő reklámjukkal van tele kívül, belül. Maga, a kiadvány, a Dreher Sörgyárak megbízásából készült. A szöveg lényegre törő, rövid, érthető, tartalmazza a leglényegesebb fundamentumokat, méghozzá olvasmányosan. A tipográfia kitűnő, beleértve az elegáns színválasztást, a betűtípust és a fotókat is. Ez utóbbi a kiadvány egyik erőssége, ugyanis mindegyik szöveges oldalhoz tartozik egy fotó oldal is, mintegy illusztrációként. Tartalmilag először a sör történetét tárgyalja az ókortól az újkorig, majd áttér a sör készítésére, külön (természetesen) rövidke fejezetet szánva az összetevőkre, valamint az eljárásokra is. Eztán sörtípusokról olvashatunk, úgymint alsó, felső, spontán erjesztésű, alkoholmentes sörök, sőt még a cidernek is szenteltek egy oldalt, bár, mint írják, tudják, hogy nem tartozik a sörök nagy családjába, de azért ezt mégis csak vehetjük apró figyelmességnek. Ezt követi a Sör a nagyvilágban című fejezet, ami valójában a könyv terjedelmének mintegy felét teszi ki. Itt a következő alfejezetekből tájékozódhatunk: Csehország, Németország, Anglia, Írország, Belgium, Dánia, Hollandia, Franciaország, Egyesült Államok, majd Ázsia és magától értetődően Magyarország. Mi 3 oldalt is kaptunk (akár Németország), erős felütéssel, miszerint óriási tévedés, hogy a magyar alapvetően borívó nép lenne. Ezt követően kapunk egy rövid, de lényegre törő sörtörténelmet, majd rátér „napjaink” nagy sörgyáraira (a kiadási év: 2003). Kis könyvünk kitér még a sör kiszereléseire, valamint a sör és a gasztronómia kapcsolatára is, beleértve a sörkoktélokat is. És, hogy hűek maradjunk hőn szeretett komlónkhoz, a könyv is egy megnyugtató fejezettel zárul, „Sörben az egészség” címmel. Olvashatunk itt a sör szervezetünkre gyakorolt áldásos hatásairól, persze mértékletes fogyasztással, no, de ilyen felhozatal mellett (ami manapság van), ki tud/akar mértékletesen fogyasztani? Félig berúgni kidobott pénz, mondta egy nagy színészünk, illetve, hogy még egy klasszikust idézzek, a sörben ne az egészséget keressük - ne feledjük, alkohol! - azért igyuk, mert jól esik (Árpa Jankó).

Egs!